Amint arról korábban beszámoltunk, Halmosi Péter Angliába, a Championshipben érdekelt Plymouth gárdájába igazolt. A kölcsönszerződés egyelőre fél évre szól, de amennyiben az érdekeltek úgy látják jónak, a kontraktus meghosszabbítható. A középpályásnak nem sok ideje maradt az elmélkedésre, hiszen már szerdán reggel repülőre kell ülnie, hogy minél hamarabb a szigetországiak rendelkezésére állhasson. A játékost út közben értük utol telefonon, éppen Szombathely felé autózott.

- Gondolom, most különösen nagy forgalmat bonyolítasz a telefonodon. Hányadik vagyok a sorban?

- Őszintén szólva én már azt sem tudom, ki keresett, mindenkitől azt kértem, hogy öt-tíz perc, vagy éppen egy óra múlva hívjon, mert csomagolnom kellett, de nagyon sokan voltak, az biztos.

- Érett már egy külföldi szerződés...

- Igen, ezt én is így gondolom, de hozzá kell tennem, ez még csak egyelőre egy féléves kontraktus, és csak kölcsönbe megyek a szigetországba. Azt viszont nagy dolognak tartom, hogy minderre próbajáték nélkül, egy rólam készült DVD-anyag alapján kerülhetett sor, hiszen aki eddig Magyarországról Angliába igazolt – legyen szó "csak" kölcsönszerződésről és a másodosztályról -, annak az aláírás előtt legalább egyhetes tesztelésen kellett részt vennie. Az angolok úgy döntöttek a DVD alapján, mindenképpen szükségük van rám, én pedig remélem, be tudom bizonyítani, hogy jól döntöttek.

- Mikor kerestek meg az angolok?

- A menedzserem, Vladan Filipovics három héttel ezelőtt hívott fel, és közölte, hogy gyakorlatilag azonnal a Plymouth együttesébe szerződhetek, csak nálunk éppen szünet volt, illetve jött a baba, ráadásul egy hónapja majdnem trombózist kaptam, így kicsit torlódtak az események.

- Hogy szolgál most az egészséged?

- Különösebb fájdalmaim nincsenek, de a rúgás helyét azért még érzem. Debrecenben az orvosi stáb és Dankó Mihály masszőr – aki nagyon érti a dolgát - sem engedett edzeni, így különmunkát végeztem. Konditerem és olyan feladatok szerepeltek a programban, amelyek terhelik a vádlit. A lábam ezt bírta, így bizakodó vagyok, úgy gondolom, nem lesz probléma.

- Leendő csapattársaddal, Buzsáky Ákossal beszéltél már az ottani körülményekről?

- Igen, természetesen már egyeztettem vele.

- Tavaly nem nagyon akartál az angol másodosztályba igazolni, most mégis ez jött össze...

- Annak több összetevője van, hogy miért fogadtam el ezt az ajánlatot, de ezzel nem szeretnék most foglalkozni. Úgy gondolom, ha az angol másodosztályban jó teljesítményt nyújtok, akkor sokkal hamarabb felfigyelhetnek rám. Tudom, hogy az elmúlt két évben hányan jöttek el személyesen megnézni a játékomat, el is árulom: nagyon kevesen. Vladan Filipovics itthon a legjobb menedzser, legalábbis ő adja el a legtöbb játékost külföldre, de ő is csak nagyon kevés érdeklődőt tudott hozni, mert manapság a játékos-megfigyelők Magyarországra nem nagyon jönnek el, csak ezt egy kívülálló nem érzékeli. Az sem volt mellékes, hogy a DVSC-nek az idei szezonban lesz vagy tizenöt-tizenhét összecsapása a kupameccsekkel együtt, ebből legfeljebb három-négy lesz rangadó, talán még annyi sem. Márpedig az ilyen jellegű mérkőzésekre lehet leginkább elcsalogatni a megfigyelőket. A Plymouth otthonában minden meccsen teltház, húsz-harmincezer ember van, sokkal erősebb a bajnokság, Buzsáky Ákos említette, hogy nagyon kiegyensúlyozott a versengés. Szóval ott már csak a körülmények miatt is sokkal könnyebben felfigyelhetnek az élvonalbeli csapatok szakemberei a jó teljesítményt nyújtó labdarúgókra. Sajnos azt kell mondanom, az angol másodosztályból sokkal könnyebb a Premier League-be igazolni, mint mondjuk egy magyar bajnokcsapatból. Szomorú, de ez a realitás.

- Családod veled tart?

- Egyelőre nem, ez nagy bánatom egyébként, hiszen a kis bébi már most hiányzik, pedig még csak két napja, vasárnap jöttem el Szombathelyről.

- Mikor csatlakozol az angol csapat keretéhez?

- Honlap reggel hat óra körül indul a gépem, és azért utazom Angliába, hogy aláírjam a szerződést. Tudtommal ott is akarnak tartani. A Plymouth a hét végén bajnokit játszik, de a klub vezetői tudnak róla, hogy nálunk most ért véget egy hosszabb szünet. Egyelőre ennyi információval rendelkezem, majd meglátjuk, miként alakulnak az elkövetkező napok.

- Ha megfelelően teljesítesz, mennyi időre igazol le a Plymouth?

- Tudomásom szerint az angolok olyan szerződést akarnak velem kötni, amely nem csak a következő fél évre vonatkozik, hanem – ha majd később is úgy akarjuk -, automatikusan meghosszabbodik, de erről bővebbet a menedzserem tudna mondani.

- Szép emlékként gondolsz vissza debreceni évedire és a szurkolókra?

- Mindenképpen, hiszen nagyon sokat köszönhetek a debreceni közegnek, és ebbe a közegbe beletartozik minden és mindenki, vezetőtől a szurkolóig. Legyen szó az elnökről, a vezetőkről, a titkárnőkről vagy a csapattársakról, senkivel sem voltam rossz viszonyban. Az utóbbi fél évvel kapcsolatban vannak rossz emlékeim, történtek velem olyanok, amelyek rosszul estek, de fontos megjegyeznem, hogy mindez nem a szurkolókkal, a vezetéssel vagy a csapattársakkal kapcsolatos! Rengeteg szép emlékkel indulok tovább, és nagyon sokat köszönhetek Debrecennek, többek között ezt a szerződést is. Három és fél év alatt kétszer voltam bajnokcsapat tagja, a legjobb játékosnak választottak, az első bajnoki cím vonzataként a legjobb gárda lettünk. Szuperkupát nyertem, debütálhattam a felnőtt válogatottban, a Hajduk Split és a Manchester United elleni meccs örök élmény marad, még felsorolni is nehéz mindezt, remélem, nem hagytam ki semmit. Úgy érzem ugyanakkor, hogy most váltanom kellett. Még nem tudom, hogy jövök ki belőle, de elsősorban rajtam múlik minden, ennek szellemében kell teljesítenem.

- Mikor látunk viszont Debrecenben?

- Még nem tudtam magammal vinni minden holmimat, így visszatérek majd, de hogy mikor lesz rá lehetőségem, azt egyelőre nem tudom megmondani. Egyébként, ha nem úgy jön össze az angliai "túra", akkor fél év múlva biztos, de tartom olyan képességű játékosnak magam, hogy megbirkózzam a feladattal.